Jul. 20, 2019

Sorsok

 

Amikor születik egy gyermek, az egész családi rendszer megrezdül, minden generáció új poziciót és szerepet vesz fel. A Nő Anyává, a Férfi Apává válik. A Szülőből Nagyszülő, a Testvérből Nagynéni, Nagybácsi, a Nagyszülőből Dédszülő lesz és így tovább.
Életciklus váltásaink minden családtag számára kihívást jelenthetnek, hiszen saját megoldatlan érzelmi konfliktusaikkal, veszteségeikkel és fájdalmukkal néznek szembe. Az elkerülés ellenállásba és a változás szabotálásába csaphat át. 
Őseink sorsához kapcsolódó lélek lojalitásunk előhívja bennünk a veszteségtől való félelmet, azt, hogy ha nem követjük a sorsmintát - ahogy Te, úgy én is... követlek Téged.. - meg kell fizetnünk a családhoz való tartozás árát. Ez a drámák nyomógombja.
A saját sorsunkért vállalt felelősség, a saját életfeladatainkban való kiteljesedés a legnagyobb ajándék, amit a családnak szeretettel felmutathatunk odatartozásunk jogán. Így tisztelhetjük meg az ő életüket, halálukat, veszteségüket és az életet ami tőlük áramlik felénk.
Mersz-e boldog, sikeres és egészséges lenni, amikor szeretted fájdalomban van? Tudsz-e magadra figyelni, vagy tojáshéjakon táncolsz, mert attól félsz, bántja a boldogságod? 
Tárd ki a szárnyaid és repülj szabadon! Az örömöd és a szenvedélyed engedély a Léleknek a fájdalomból való felszabadulásra. Hagyd meg szeretettel és tisztelettel a felelősségét a saját választásáért, a döntéseiért, érzéseiért.
Válaszd a szeretetet és az örömöt. Bízz a szeretet átalakító erejében.

Sok boldogságot kívánok a mindent megmozgató eseményhez, az élethez.

Mona Nemeth Grof

Ez az én fájdalmam. Majd én viszem. Tényleg az enyém? Mi lenne ha visszaadnám neked, mert a tiéd? És így szeretnélek és tisztelnélek?