Dec. 16, 2019

Tudsz-e úgy élni, mint a víz?

 

Szabadon áramlani, szeretettel betöltve minden teret, és űrt?
Szilárd határokat átmosni, hogy megváltoztasd életed folyásának irányát? Kitartóan haladni célod felé?
Tudsz-e éltető forrása lenni más létezőknek? Felhőkből hulló apró eső cseppek tengerévé válni az óceánban?
Jelen lenni földön, égen, levegőben?
Szelíden ringatni, érzelmi hullámaiddal kősziklákat ostromolni?
Haragos viharoddal pusztítani és az újnak életet adni?
Megfagyott jéghideg érzéseket a szeretet melegével felolvasztani?
Tudsz-e vízesésként hatalmas erővel aláhullani, hogy földet érve tovább haladj utadon? Telve bátorsággal, nem félve a sötétben?
Tudsz-e áradni, áramlásodban víz érből, patakká, folyóvá növekedni? Más vizekkel találkozva a tengerbe áramlani? Közben tudatában lenni, a csepp vagy a saját tengeredben?
Létezésed természete, hogy utad végén vízpáraként visszatérsz a fellegekbe.

Szeretettel:

Mona Nemeth Grof